| Válaszadók toplistája |
|
| 1. |
hatibacsi |
20036 |
| 2. |
decotext |
17332 |
| 3. |
geptop |
16374 |
| 4. |
donaldduck |
15550 |
| 5. |
hatarvadasz |
13569 |
| 6. |
xenos |
9874 |
| 7. |
feerko |
9543 |
| 8. |
ibicimama |
9280 |
| 9. |
piktorka2 |
9131 |
| 10. |
foxworkinspace |
8624 |
|
|
|
| Kinek a válaszát találták legtöbbször helyesnek? |
|
| 1. |
ibicimama |
1056 |
| 2. |
xenos |
1031 |
| 3. |
dnemethk |
845 |
| 4. |
hatarvadasz |
810 |
| 5. |
donaldduck |
744 |
| 6. |
pola62 |
730 |
| 7. |
geptop |
665 |
| 8. |
hatibacsi |
630 |
| 9. |
sunchat |
489 |
| 10. |
gergelyferi |
459 |
|
|
|
| Helyesnek talált válaszok aránya |
|
|
|
|
| Tudjátok.hu már az Androidos készülékeken is! |
|
Úton van? Épp válaszra lenne szüksége?
Tegye fel a kérdését!
Egy piros lámpánál is felteheti már kérdéseit, nem kell keresgélnie. Amint válasz érkezett a kérdésére, vagy új kérdés került fel, az alkalmazás jelezni fog.
Ön is segíthet másoknak, ha tudja a kérdésükre a választ, mivel az alkalmazás segítségével válaszolhat is.
Letöltés
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Csak belépés után tud válaszokat írni! Kérjük lépjen be!
Belépés
|
Vagy facebook hozzáféréssel is írhat!
Facebook Komment
|
|
|
pola62 |
2011.08.28. 19:18 (#3) |
|
 |
Te meg nyúlfarkú, sajnálkozó.
Ha nem láttad volna, ott hagytam a végén, hogy honnan van a forrás.
Moderátornak nem az a dolga , hogy az ilyen" szánombánommal" foglalkozzon.
A hiba az ÖN készülékében van.  |
|
|
szabdavid91 |
2011.08.28. 14:00 (#2) |
|
 |
Szánalmas google huszárok... Gondoltam majd megfogalmazom, de így minek? Vicc kategória ez az oldal már. Googlezik majdnem az összes választ, hibás válaszokat fogadnak el (lásd kabai meteorit), moderátor ha van is szarik mindenre. |
|
|
pola62 |
2011.08.28. 12:22 (#1) |
|
|
Lényegében testvérek, mindkettő trópusi ciklon. A hurrikánok az Atlanti-óceán nyugati részéről és a Karib-tengerről startolnak, végigpusztítva a Karib-tengeri szigeteket, Közép-Amerikát és Egyesült Államok déli, délkeleti partvidékét. A tájfunok a Csendes-óceán ,,gyermekei". Megjelenésük időpontjában és gyakoriságában is különböznek egymástól.
A meteorológia egyébként mindkettőt trópusi ciklonként definiálja, hiszen tudományos szempontból nincs közöttük különbség. Csak olyan trópusi óceánok felett jönnek létre, ahol a vízhőmérséklet legalább 26,5°C. Az északi félgömbön ezek a feltételek az 5. és a 20.szélességi fok között adottak, ebből a sávból indul ki a trópusi ciklonok háromnegyede, és mindig akkor, amikor a Nap az északi félgömb felett delel. Az Egyenlítő közvetlen környezetében sohasem keletkeznek tájfunok vagy hurrikánok. A déli félgömbön a trópusi ciklonok kialakulásának kisebb az esélye és a kialakultak is ritkán érnek szárazföldek fölé. Így a déli féltekéről sokkal ritkábban érkeznek hírek ilyesféle meteorológiai katasztrófáról. Ha mégis, ezek akkor következnek be, amikor a déli félgömbön van nyár. Az egész Földön éves átlagban ötven trópusi ciklon keletkezik.
A karibi viharistenről elnevezett hurrikánok az északi félgömbön egy átlagos esztendőben hétszer jelennek meg, főleg május és szeptember között. A tájfun, amely a ,,nagy szelet" jelentő ,,tai-fun" kínai elnevezésből származik, évente átlag hússzor pusztít. A legveszélyesebb időszakuk augusztus és szeptember. A Bengáli-öbölben egyszerűen a trópusi ciklon elnevezést használják. Az Indiai-óceánnak is megvan a maga trópusi ciklonja, az ún. Mauritius, bár ennek neve kevésbé ismert. A Fülöp-szigeteken a tájfun elnevezése baguiro.
Már egy-egy mérsékelt övi zivatar energiája is nagyobb, mint egy kisebb fajta atombombáé, a trópusi ciklonok energiái azonban felülmúlnak minden, az emberi dimenzióba tartozó erőt.
A hurrikánok intenzív kutatása az ötvenes évek derekán kezdődött az Egyesült Államokban, amikor kettő közülük több milliárd dolláros kárt okozott. A feladat az volt, hogy a hurrikánok keletkezési helyét, ún. fészkét, pontosan meghatározzák, megjósolhassák a pályájukat és a veszélyeztetett területek lakosságát idejében figyelmeztessék. Közvetlen légi megfigyelésük igen veszélyes: még egy mérsékelt övi zivatarfelhőbe sem lehet kockázat nélkül berepülni, a trópusi ciklonokat pedig minden repülőgép messze elkerüli. Viszont a radar révén már negyven éve lehetséges volt, hogy 400 kilométeres távolságból felismerjék a közeledő hurrikánt.
A hatvanas évek derekától a meteorológiai mesterséges holdakat is bevetették ellenük. Így ma egy trópusi vihar megérkezését több nappal előre tudják jelezni, felhasználva a nagy teljesítményű számítógépeket is.
Az űrfelvételek alapján sikerült felderíteni a hurrikánok belső szerkezetét is. Az intenzíven felmelegedő trópusi tengereken keletkező, többnyire néhány száz kilométer átmérőjű ciklon középpontja felé áramló levegő felmelegedve felemelkedik 10-12 kilométeres magasságba. (A legnagyobb magasság azonban elérheti a 20 kilométert is). A felszín közelében keletkező alacsony légnyomás miatti szívó hatás következtében a felemelkedő levegő viharos sebességgel kap utánpótlást, amely úgyszintén felfelé sodródik.
A ciklon középpontja felé tartó légtömegek feláramlása még a ciklon középpontja előtt megtörténik. Így középen kialakul egy néhány száz méter átmérőjű szélcsendes és felhőmentes terület a ciklon szeme, s ezt henger alakban veszi körül a feláramlások övezete, amely vastag felhőzetet is jelez. A ciklon szemében igen kicsi a légnyomás, sokszor csak 900 millibar (675 higanymilliméter). A szemet körülvevő örvénylő, kavargó turbulencia-burokban akár a 300 kilométert is eléri a szélsebesség. A mag körül spirális karok alakulnak ki felhőszakadások kíséretében. A lehulló csapadék mennyisége néhány óra alatt több száz milliméter is lehet. Amerre a hurrikán turbulencia-gyűrűje elhalad, 7-8 méterre csapnak fel a tenger hullámai. A parton ez a turbulencia-zóna okozza a legnagyobb pusztítást. Ha a hurrikán a szárazföldre vagy hidegebb vízfelület fölé ér, a szél gyengül, a felhőtömegek szétterülnek és végül feloszlanak. (Egyébként a vitorlázásban minden 33 m másodpercenkénti sebességnél erősebb szelet hurikánnak neveznek.)
A hurrikánokat kezdetben arra a névre keresztelték, amely név megjelenésük napján a kalendáriumban állott. 1950-től leányneveket adtak nekik, ábécé-sorrendben. Később már férfinevekkel ruházták fel a természet e szeszélyes lényeit; 1980 augusztusában például a Karib-tengeren pusztító hurrikánt Allen névre keresztelték. A világsajtó Allent akkor ,,az évszázad szélvészének" titulálta, a szél sebessége helyenként a 300 km/órát is megahaladta. Barbadoson, St. Lucián, haitin, Jamaicán, Kubában és a mexikói Yucatan-félszigeten borzalmas pusztítást végzett, de nem kímélte az USA déli partvidékét sem. A károkat dollármilliárdokra becsülték.
A hurrikán által veszélyeztetett helyeken a fejlettebb államokban alaposan megszervezik a menekülést. Floridában például a hurrikánszezon kezdetén a postás minden lakásba bedob egy ún. hurrikántérképet; ezen akár az angol nyelvet nem ismerők számára is érthető módon jelzik a menekülés útvonalát, valamint azokat a biztonságos helyeket, ahol a hurrikán elvonulásáig az emberek meghúzódhatnak. A városokat a veszélyeztetettség szempontjából körzetekre osztják, a rádió és a televízió kö9zli, melyik körzetből kell először menekülni, a hurrikán vonulási irányától függően. (A hurrikánt egyébként a Karib-térségben több helyi néven ismerik, Mexikóban cordonazzo, Haitiben taino a neve.)
Kísérleteket végeztek arra nézve is, hogy a ciklon szemét körülvevő falba miként lehetne jégképződést elősegítő ezüstjodidot juttatni, ami a felhőképződés felgyorsulásához és a szélsebesség egyharmaddal való csökkenéséhez vezethet. E beavatkozás - amelynek következtében egyébként a csapadékmennyiség nem csökken - ma még jelentéktelen eredményeket hoz.
Az óceánkutatók felismerték, hogy a trópusi ciklonok szinte sebhelyszerű mély tölcséreket hagynak hátra a tengerek felszínén. 1980-ban a Virginia nevű tájfun a Csendes-óceánban 100 km átmérőjű tölcsért alakított ki és a vizet 500-600 m mélységig felkavarta. A tájfunok és hurrikánok átvonulásakor a központban a vízhőmérséklet csökken, kétoldalt viszont növekszik.
A nyolcvanas évtized első jelentősebb tájfunját 1980 júliusában jegyezték fel a Fülöp-szigeteken. Rá egy esztendőre a Kelly nevű tájfun özönvízszerű esőzést okozott, 120 ember vesztette életét. A tájfunok közül az egyik leghevesebb 1981. november 24-én pusztított a Fülöp-szigeteken, ahol mintegy háromszázan meghaltak és 82 000 ember vált hajléktalanná. Az Irmának nevezett tájfun szélsebessége óránként a 250 kilométert is elérte és a tengeren hajókat süllyesztett el...
Dr. Juhász Árpád
(Katasztrófák évtizede,
Medicina Könyvkiadó, 1992. nyomán)
|
|
|
|
|
|
|
összes választ, meteorológia egyébként, vízhőmérséklet legalább, északi félgömbön, nyúlfarkú, sajnálkozó, láttad, volna, felismerjék indul viharos, burokban szárazföldek magasságba, szemében foglalkozzon alacsony, tengereken turbulencia, hurrikánok minden, kabai trópusi, árpád először, felett energiái, fülöp viharos,
|
|
|
|
